Galéria

Fog eredetű gócbetegség

Gócbetegség alatt olyan kórfolyamatot értünk, amelynek során egy adott szerv vagy szervrendszer megbetegedése a szervezet egy távolabbi pontján kialakult fertőzéses eredetű, krónikus gyulladásából származik. A betegséget kiváltó idült gyulladás a góc. Maga a góc az esetek nagy részében tünetmentes, nem fáj, sőt nem is érzékeny. Mivel a gyulladás lassan alakul ki és a folyamat elhúzódó, észre sem vesszük, hogy adott helyen valamilyen kóros elváltozás található.
A gócban felszaporodnak a baktériumok, amelyek a vérpályába kerülve a szervezet csökkent ellenálló képességű területein megtapadnak, és azokat megbetegítik. Számos kutatás bebizonyította, hogy nem feltétel a baktériumok jelenléte, a betegség kialakulásához az is elegendő, ha a kórokozók mérgező (toxikus) termékei érik el a "gyengébb" szöveteket.

Milyen tüneteknél áll fenn gócbetegség gyanúja?

  • ismeretlen okú ízületi fájdalmak
  • foltos hajhullás
  • bőrön jelentkező kiütések
  • különböző szervek, szervrendszerek hosszú ideje tartó, ismeretlen eredetű megbetegedései

Leggyakrabban előforduló gócok:

  • a fogak
  • a mandulák
  • a középfül
  • az orr melléküregei (arcüregek)
  • az epehólyag
  • a prosztata/petefészek
  • a vakbél (féregnyúlvány) idült (krónikus) gyulladása

A fog eredetű gócok aránya a legmagasabb a szervezetben. Minden fog szerepelhet gócként, amelyben mély szuvasodás látható, vagy a fogbél idült gyulladása áll fenn. A gyökér körül kialakult elváltozások, a fogágyban maradt betört gyökerek, letört fogak szintén gócként szerepelhetnek. Gócbetegség okozója lehet a fogágyban maradt fog is, amely különböző okok miatt (pl.: nincs elég hely, nem függőlegesen helyezkedik el az állcsontban) nem tud előtörni.

Krónikus ínygyulladás, fogágybetegség is lehet góc. Ezeket fogágyi (parodontális) gócnak nevezzük. Fogágybetegség során a fogak körül mély tasakok képződnek, amelyek rendkívül nehezen tarthatók tisztán. A tasakok mélyén elszaporodó baktériumok a véráramba kerülve távoli szervek megbetegedéseit okozhatják.
Fontos tudnunk azt, hogy nem minden fogászati – fent említett – elváltozás viselkedik gócként! Ezeket a kórfolyamatokat csak akkor tekintjük gócnak, ha a szervezet egyéb területén olyan ismeretlen eredetű betegséget okoznak, amely gócbetegségnek tekinthető.

Fogászati góc talaján kialakuló szervi megbetegedések - gócbetegségek:

  • sokízületi gyulladás
  • bizonyos szív-és érrendszeri megbetegedések
  • kötőhártyagyulladás
  • krónikus vesegyulladás
  • különféle allergiás folyamatok
  • gyermekkori asztma
  • ekcéma

Fogászati góc keresése, diagnosztizálása:

Ha valamely betegség kapcsán felmerül fogászati góc jelenlétének gyanúja, akkor a szájüreg alapos átvizsgálása indokolt. Először ellenőrizzük a fogak vitalitását (él-e a foggyökér vagy sem), majd átvizsgáljuk a fogak koronai részét, megtekintjük, megtapintjuk az ínyt, speciális szonda segítségével ellenőrizzük, hogy vannak-e tasakok a fogak és az íny között. A fizikális vizsgálatot röntgenvizsgálat követi, ugyanis számos elváltozást kizárólag röntgenfilmen fedezhetünk fel. (pl.: gyökércsúcsi elváltozások, áttörésben visszamaradt fogak, egyebek).

A fogászati góc kezelése:

A lehetőségeknek megfelelően olyan módszert alkalmazunk, amely nem a fog eltávolítását, hanem annak megtartását célozza meg. Ennek érdekében gyökérkezeljük a fogat, megfelelően záró, csúcsigérő gyökértömést készítünk, esetleg sebészileg gyökércsúcs eltávolítást végzünk. Számos esetben előfordul, hogy a konzervatív kezelések ellenére sem sikerül a gócot felszámolni. Ilyenkor a teljes fog eltávolítása javasolt.

A rendszeres fogászati ellenőrzés, az időben és megfelelő módszerekkel kezelt fogak minimálisra csökkentik a fogászati góc kialakulásának esélyeit.

érdeklődöm

Elérhetőségeink:

1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 105-107.

Arcesztétikai központ:

+36 70 415 44 66

Fogászat:

+36 70 415 44 22

Email:

artmedic@artmedic.hu

Get Adobe Flash player Get Adobe Flash player újdonságok

 

 

 

Webdesign: Kázsmér László