A fogszabályozás a fogak hosszútávon való megőrzésének egyre elfogadottabb módszere. Szerencsére terjed a társadalomban az a nézet, hogy a fogszabályozó viselése nem szégyen, hanem sokkal inkább az igényesség, az önmagunkra való odafigyelés szimbóluma. Egyre több felnőtt és iskoláskorú gyermek is örömmel visel rögzített fogszabályozó készüléket. Ennek magyarázata lehet, hogy napjainkban egyre nagyobbak az esztétikai elvárások. Mindenki megnyerő mosolyra, fehérebb fogakra vágyik, hiszen ez nagymértékben hozzájárul a munkahelyi és magánéleti sikereinkhez egyaránt.
A szépség természetesen objektív fogalom, bárkiben felmerülhet a kérdés, hogy "miért olyan nagy baj, ha valakinek kissé szabálytalanul állnak a fogai? Egyedi karaktert is kölcsönözhet az arcának.". Ámde ez nem ilyen egyszerű, mert az esztétikum szoros összefüggésben van a funkcióval. Gondoljunk csak arra, hogy ha például gerincferdülése van valakinek, az a későbbiekben hátfájást, egy lúdtalp lábfájást stb. okozhat. Az előbb említett testrészeink egész testünk súlyát viselik, lényeges tehát, hogyan épülnek fel! Gondoljunk bele, milyen erőnek vannak kitéve fogaink! Tudta Ön, hogy rágáskor 500 Newton, azaz 50 kiló súlyának megfelelő erőt fejt ki a rágóizom, amely szervezetünk egyik legerősebb izma? Ez minden áldott nap többször is megterheli a fogakat, így tehát nem mindegy, milyen irányból kapják ezt a terhelést. És ez csak egy ok a sok közül, amiért érdemes belevágni a fogszabályozó kezelésbe… Foglaljuk tehát össze!
Miért érdemes fogszabályozó kezelést kérni?
Fogszabályozó kezelés esztétikai indokai
- A harmonikus arc és fogazat kellemes benyomást kelt másokban és bennünk is, amikor tükörbe nézünk. A külső és a belső pozitív visszajelzés megerősíti önbizalmunkat, nem kell többé visszafogottan nevetnünk.
- A fogszabályozó viselése és a rendezett fogazat egészséget és a saját egészségünkkel való törődés igényét sugározza mások felé. Ez egy felvilágosult, egészségtudatos ember benyomását kelti.
- Különösen gyermekkorban, de felnőttkorban is negatív hatással lehetnek személyiségünkre bizonyos állcsontok helyzetével, méretével kapcsolatos eltérések, melyek orvoslása kivédi ezek káros pszichés hatásait is.
Fogszabályozó kezelés funkcionális indokai
- A torlódott, egymást részben fedő, vagy éppen hézagos fogakat sokkal nehezebb, vagy éppenséggel lehetetlen megfelelően tisztítani. Sok esetben a szuvasodás és az ínygyulladás (hosszútávon fogágybetegség kialakulásához vezet!) oka a szabálytalan fogazat. Még ha igyekszünk is, és lelkiismeretesen tisztítjuk, idővel akkor is kialakul valamilyen elváltozás, amely megrövidíti a fogak élettartamát. Gondoljunk bele, idősebb korunkban mivel szeretnénk rágni, és mennyi időt, pénzt, fáradságot spórolunk meg, ha inkább megelőzzük a bajt!
- A szájból kiálló felső metszőfogak nem részesülnek a nyál tisztító, védő hatásában, mivel a szájüregen kívül helyezkednek el, és folyton kiszáradnak. Ezért hihetetlenül hamar elkezdenek szuvasodni, és a felettük lévő íny is csúnyán begyullad.
- A hangképzésben is fontos szerepe van a fogaknak. Jónéhány hangot úgy ejtünk ki, hogy fogaink érintkeznek egymással, nyelvünkkel, vagy ajkunkkal. A fogazat egyes rendellenességeinél ezért különböző beszédhibák alakulnak ki, amelyeket fogszabályozás segítségével orvosolni lehet.
-
A fogak helytelen érintkezése bizonyos fogakra, fogcsoportokra többletterhelést ró. Nem véletlenül van így kitalálva a fogazat, ugyanis szabályos helyzetben a rágóerő egyenletesen oszlik el a 32 (vagy 28) fogon. Az abnormális többletterhelés egyrészt jelentkezhet a túlterhelt fogak fájdalmaként, másrészt a fogágy károsodásaként (fogágybetegséget súlyosbítja), harmadrészt a rágóízület elváltozásaiban is. A fogak, a fogágy, és a rágóízület együttesen alkotják az ún. rágóapparátus egységét, így bármelyik részének megbetegedése esetén számolhatunk az egész egység funkciócsökkenésével.
Fogszabályozás rögzített, színtelen
bracket-tel az ART MEDIC Fogászatán - A fogak rendellenes helyzete sok esetben a rágóképesség csökkenését eredményezi. A páciensek néha észre is veszik magukon, hogy a rágásban szinte elfáradnak, valahogy nem jó érzés rágni. Ha az étel nem kellően pépes állapotban kerül a gyomorba, hosszú távon ez a gyomor megbetegedéséhez vezethet.
A szabálytalan fogazat fent említett hátrányait felnőtt pácienseink gyakran tapasztalják, viszont ha szülőként gyermekünk fogazati rendellenességét látjuk, gyakran elfogultak vagyunk, mondván: "Milyen aranyos nyuszi fogai vannak!" Ilyenkor fontos, hogy tudjuk, milyen problémák forrása lehet a későbbiekben a fogazati rendellenesség, és tudatos döntést tudjunk hozni gyermekünk egészsége érdekében.
Milyen problémák megoldására javasolt a fogszabályozás?
Fogazati rendellenességek
- Torlódás
- Nyitott harapás (a metszőfogak nem érnek össze harapáskor)
- Áttörésben visszamaradt fog
- Keresztharapás (pl.a felső fog nem az alsó elé, hanem mögé harap)
- Fogíven kívül, vagy belül álló fog
- Fogak túlzott kifelé, vagy befelé dőlése
- Számfeletti fogak,
- Fogcsíra hiánya
- Mélyharapás (a felső metszők harapáskor túlzottan fedik, vagy eltakarják az alsókat)
Állcsontokat érintő rendellenességek
- Alulfejlett, vagy éppen túl nagy állkapocs
- Alulfejlett, vagy nagy felső állcsont
- Ezek kombinációja, azaz aránytalanság a két állcsont mérete között
- Aszimmetria
- Ajak- és szájpadhasadékok
- Fogpótlás előkészítése (ha a fogak helyzete, tengelyállása nem garantálja a fogpótlás sikerét)
- Fogágybetegség miatt meggyengült fogak sínezése
Miért alakulnak ki a fogazati rendellenességek?
1. Genetikai okok
- A fogaink mérete és alakja genetikailag meghatározott. Az állcsontok mérete viszont más gének által kódolt. Így előfordul, hogy túl nagy fogak mellé kis állcsontokat öröklünk, melynek torlódás lesz az eredménye.
- Sok eltérés önmagában öröklődhet, például az előreálló, túlfejlett állkapocs (bulldogharapás), a csírahiány, hasadékok (ajakhasadék, szájpadhasadék), mélyharapás.
2. Külső ártalmak
- Rossz szokások, funkcionális zavarok
- Ujjszopás ( a ygermek ujjával kifelé löki felső metszőit)
- Nyelvlökéses nyelés (nyeléskor a nyelv a két fogsor közé szorul)
- Ajakszorításos nyelés (nyeléskor az alsó ajak beszorul a felső metszők mögé)
- Körömrágás
- Fogcsikorgatás (többnyire éjszaka történik, gyakran stressz miatt)
- Táplálkozási zavarok (nem szopik a baba, nem rág eleget a gyerek)
- Gátolt orrlégzés (Ha sokáig beteg a gyermek, orrán nem kap levegőt, szájon át lélegzik. Így ajkai mindig nyitva vannak, fogait nem támasztja meg az ajak izomzata, ezért kifelé dőlnek a felső metszők.)
- A kisgyermek helytelen fektetése (túl magas, vagy túl alacsony párna, melynek következtében az áll előre-, vagy hátracsúszhat)
- Idő előtti tejfog eltávolítás (a tejfogat váltó maradó fog előtörése előtt több mint egy évvel történő tejfog eltávolítás) Nagyon sok rendellenességet okoz a korai tejfog eltávolítása, mert a szomszédos fogak a foghiány felé vándorolnak, és a később áttörő maradó fognak nem marad hely, soron kívül fog állni. A harapás is megsüllyedhet, aminek mélyharapás lesz a következménye. Ennek megelőzésére egyrészt a fogmegtartást részesítjük előnyben, másrészt ha a fogeltávolítás mindenképp szükséges, helyfenntartók alkalmazását szoktuk javasolni. Ez lehet kivehető, vagy rögzített, kis kiterjedésű készülék, a gyerekeket nem zavarja.
- Trauma (tejfogat ért baleset következtében egyáltalán nem vagy rendellenes helyzetben tör át az alatta lévő maradó fog)
- Embrionális ártalmak (sugárhatás, gyógyszerek, rózsahimlő)
Milyen tünetekre kell figyelni gyerekeknél?
Gyermekünk fogainak fejlődését kísérjük gondos figyelemmel! Jegyezzük fel, mikor jelentek meg első tejfogai, tisztítsuk őket a gyerek korának megfelelő fogkefével, szoktassuk hozzá a szájápolás napi rutinjához! Fontos tudni, hogy az első maradó fogak nem tejfog helyére jönnek, hanem a második tejőrlő mögött bújnak elő.
Közös fogmosások alkalmával játsszunk gyermekünkkel, mutassuk egymásnak fogainkat, vigyorogjunk! Ekkor észrevehetjük gyermekünkön a fogívek egymáshoz viszonyított helyzetének rendellenességeit. A normális fogsorzáródásra jellemző, hogy a felső fogak elöl, kb. 2 mm-rel az alsók előtt helyezkednek el, azaz a felső fogív kicsivel nagyobb. Ha ez a helyzet fordítva van, például egy vagy több alsó fog a felső előtt van harapáskor, feltétlenül keresse fel rendelőnk fogszabályozó specialistáját!
Fogazati rendellenesség figyelmeztető jele lehet:
- a gyerek beszédhibás
- nem tud jól rágni
- ajkára harap
- ínyére harap
- állkapcsa feltűnően nagyobb vagy kisebb
- ajka gyulladt
- ínye vérzik
Mikor érdemes elkezdeni a fogszabályozást?
- Ha már a tejfogazatban észlelhető valamilyen harapási eltérés, úgy már 4 éves kor után el lehet kezdeni a fogszabályozó kezelést, hogy megelőzzük a beszédhibák kialakulását. A bulldogharapás (az alsó metszők harapáskor előrébb vannak, mint a felsők) például egy olyan rendellenesség, amelyet később sokkal nehezebb kezelni. Ha a gyerek 4-6 éves korában még szopja az ujját, akkor is javasolt elkezdeni a fogszabályozást (ekkor még kivehető készülékkel) a leszoktatással párhuzamosan.
- 6-12 éves korig kedvezőek a fogszabályozás feltételei, mivel a növekedés gyors ütemben zajlik. Ilyenkor majdnem minden rendellenesség jól kezelhető. Ha nem tapasztalunk semmilyen komolyabb eltérést (nyitott harapás, bulldogharapás) a gyermek fogazatában, elég, ha ebben a periódusban (7 évesen) visszük el az első ellenőrzésre, fogszabályozó vizsgálatra gyermekünket.
- A tinédzserkor főként rögzített fogszabályozó készülék viselésére alkalmas időszak. Ekkor még az állcsontok növekedése, helyzete is befolyásolható kisebb mértékben.
- Felnőttkorban is szép eredményeket lehet elérni fix (rögzített) fogszabályozó készülékkel, a fogak ilyenkor is elmozdíthatók az állcsonton belül. A fogszabályozó készülék a fogakon keresztül tulajdonképpen a csontra fejt ki erőhatást. A csont a nyomás hatására felszívódik, húzás hatására gyarapszik. Így a fog a nyomás irányába mozdul. Ez a mechanizmus bármely életkorban hatékonyan működik. Akár 20 éves, akár 50 éves páciensünk!
Milyen készülékekkel történik a fogszabályozás?
 Rögzített fogszabályozó készülék színes brackettel az ART MEDIC Fogászatán |
A fogszabályozó készülékek két nagy csoportját különböztetjük meg:
- Rögzített készülékek
- Kivehető készülékek
A fő különbség közöttük az, hogy míg a rögzített fogszabályozó készülék a fogakra van ragasztva, így állandó hatást fejt ki, addig a kivehető fogszabályozó készülék speciális kapcsokkal rögzül a fogakhoz, és hatását csak akkor fejti ki, amikor a páciens viseli.
