Statisztikai tény, hogy minden harmadik idős férfi kopasz. Még akkor is érthető ellenérzést vált ki a férfiak nagy részéből a kopaszodás észlelése, ha a férfiasság és a haj mennyisége között nem egyenes arányú az összefüggés, és ezt általában mindenki tudja is. Sőt! A kutatások szerint a férfi hormonok rovására írható az „idő előtti” hajhullás. Ugyanakkor helyi tényező is kell, hogy szerepet játsszon a kopaszodás folyamatában, mivel ugyanaz a hormonszint egyes régiókban kopaszodáshoz vezet, más területeken viszont nem. A haj ritkulása és a korosodás között egyértelmű a kapcsolat, de ez is nagy egyéni variációt mutat. Ha valaki úgy érzi, hogy „magas homloka”, vagy fejtetői kopasz foltja zavaróan utal az idő múlására, aránylag egyszerű műtéttel tudunk rajta segíteni. Ebben az összeállításban a ma leggyakrabban alkalmazott módszerről írunk, megemlítve azt is, hogy egyes esetekben (ezek a személyes megbeszélés során kiderülnek) más megoldás a célravezető. Így az úgynevezett lebenyes plasztikát és a bőr alatti tágítás módszerét kell megemlíteni.
A hajátültetés tulajdonképpen a hajas fejbőr átültetése. A műtét során ugyanis nem csupán a hajszálak kerülnek átültetésre, hanem hajhagymákat, hajszálakat tartalmazó bőrszigetek. A hajas fejbőr átültetés alapja (akár a korábbi ún. „mini”, akár az újabb „mikro” módszerről legyen szó), hogy a tarkótájon levő hajhagymák élettartama lényegesen hosszabb, mint a homlok-fejtető területén levőké (még a nagyon kopasz férfiaknak is megmarad a haja a halántékon és a tarkótájon, általában az életük végéig!). Ezek a hosszú életű hajhagymák a tarkótájról a homlok-fejetető tájékra ültetve ugyanolyan hosszú életűek lesznek, mintha az eredeti helyükön maradtak volna, azaz feltehetően viselőjük élete végéig megmaradnak.
Ennek megfelelően a műtétnél a tarkótájról kimetszünk (szigorú technikai követelményeknek megfelelően) bizonyos mennyiségű hajas fejbőrt, melyet több száz részre osztva, gondosan szétdarabolva (természetesen a hajhagymák teljes megkímélése mellett) az előre megbeszélt kopasz, illetve ritkahajas területre szétosztva, piciny szúrt sebekbe ültetjük.
A tarkótájon keletkezett sebet (általában egyik oldalról 1,5x10cm-es csíkot veszünk ki egyszerre) varratokkal egyesítjük, és a keletkezett vékony hegvonalat a fölötte levő és ráfésült haj takarja. Általában olyan varratot alkalmazunk, amelyiket 10-14 nap múlva távolítunk el.
A kivett hajas fejbőr minőségétől függ, hogy hány részre sikerül szétdarabolni, - általában 300-600 közötti hajsziget- átlagban 450 db. remélhető. Egy-egy bőrszigetben általában 1-2-3 hajhagyma,(elől a hajhatárnál kevesebb, hátrább esetleg több is) található. A „mikrograft” módszer előnye a korábbi módszerekhez képest egyrészt az, hogy kisebb hajas fejbőr szigetekre darabolva a kivett mennyiséget, egy-egy bőrszigetben kevesebb szál haj található, így az azonos hajmennyiséget jobban elosztva, természetesebb hatást ér el. Másrészt, a korábbi technikákkal ellentétben teljesen megkíméli a kapó területen még meglévő hajhagymákat.
A beültetés úgy történik, hogy a közösen kialakított terv szerinti területeken (az előre megbeszélt, és a lehetőség adta sűrűségben) apró, szúrt sebeket ejtünk, melyekbe bedugjuk a kis bőrszigeteket. A kis bőrszigeteket a vér, azaz a vérből kivált fibrin beleragasztja a sebbe, ezért itt varratokat nem is alkalmazunk. A későbbiekben ezeken a helyeken, gyakorlatilag észrevehető heg nélküli gyógyulást remélhetünk.
Hajátültetés során a meglevő hajállomány kedvezőbb esztétikai hatást keltő elosztása történik, kis szigetek formájában. Minél kisebbek az átültetett szigetek, annál biztonságosabb a megtapadásuk és annál kevésbé vehető észre a beavatkozás nyoma. A műtét, jellegénél fogva, -a gyeptéglázáshoz hasonlítható leginkább- egy kopasz terület betelepítése, annak nagyságától és az alkalmanként átültetett szigetek számától függ. A szükséges műtétek számát, amit természetesen az egyéni elvárás döntően befolyásol, a megbeszélés során határozzuk meg. Mindenkinél csak a meglevő hajállománnyal gazdálkodhatunk, tehát más személytől származó haj átültetése szóba sem jön.
